Bányászati Múzeum, Őslény- és Kőzettár
Hazánk első szabadtéri műszaki skanzenje az ajkai szénbányászat emlékeit mutatja be. A Bakony utolsó lankáján bújik meg csodálatos természeti környezetben, népszerű turistaútvonalak közelségében.
Az ajkai bányászat századik évfordulójára felújították a Riethmüller Árminról elnevezett szállítóakna megmaradt épületeit: a gépházat, az aknaházat, a kis kovácsműhelyt és a régi transzformátorházat. Erre épült a múzeum, amely ma közel kétszáz bányászati gépet és eszközt mutat be – vágathajtókat, rakodógépeket, csilléket, kompresszorokat, mozdonyokat és réselőgépeket. Itt látható az Ajkai szénbányákból felszínre került utolsó csille szén is.
Kortárs Bányász szoborral gazdagodtunk
Az alkotó Varga György Veszprémben élő, de Csékútról származó helytörténeti kutató, író és képzőművész, múzeumunk és az ajkai bányászati emlékek megőrzésének lelkes támogatója, rendezvényeink rendszeres résztvevője. A múzeum munkatársai és az ajkai bányászok nevében köszönjük Varga György önzetlen és lelkiismeretes munkáját és segítségét, amivel hozzájárult egykori szép szakmánk emlékeinek megőrzéséhez.
A műalkotást a látogatók által jól látható helyen, a kiállítás előterében helyeztük el.
Őslény- és Kőzettár
Itt láthatók az Ajka környékén bányászott szén, bauxit és mangán jellegzetes kőzetei. Itt található a városról elnevezett ajkait is – a Kréta-kor nagy kéntartalmú fenyőgyantájának megkövesedett formája. A mintegy ezer darabos gyűjtemény a földtörténeti ókortól napjainkig mutatja be a különböző kőzettípusokat és ősvilági leleteket: Sodomából származó sókristálytól a mongóliai wolframiten át a marokkói cápafogig.
„Véletlenül kötöttünk itt ki, de nem egyáltalán nem bántuk meg. Nagyon élveztük és sokat jelentett számunkra, rengeteget tanultunk.”
⭐⭐⭐⭐⭐ – Jiling Krisztián András
Különlegességeink
AJKAIT
Egy viszonylag ritka, ám annál érdekesebb ásvány, melynek felfedezése és elnevezése Ajka városához kötődik, egy különleges, helyi vonatkozású fosszilis gyanta, amely Ajka geológiai múltjáról és a terület egykori növényzetéről árulkodik.
AJKANESIA HARMINCIPSZILONI
Egy 85 millió éves ősdarázsfaj, melyet a tudomány számára teljesen újonnan írtak le. A szénnel együtt a felszínre került Ajkait elnevezésű 85 millió éves borostyán darabok vizsgálatakor a szakemberek számos új, a tudomány által eddig ismeretlen élőlényt fedeztek fel. Az új fajokat elnevező ajkai származású, Szabó Márton, a Magyar Természettudományi Múzeum preparátora arra törekszik, hogy a város neve is bekerüljön a tudományos életbe. Nevezett el fajokat többek között a szénbányászathoz kötődő mindkét nagyapjáról, valamint ajkai kötődésű népszerű zenekarról. A tudomány világába így került be az ajkai származású Beck Zoli 30Y zenekara, valamint több egykori ajkai bányász neve.
ŐSLÉNYTÁR ÉS AZ AJKACERATOPSZ KOZMAI
Az Ajkaceratops kozmai egy igazi szenzáció a magyar paleontológiában, és szintén Ajkához köthető felfedezés. Az Ajkaceratops a késő kréta korban élt, nagyjából 85 millió évvel ezelőtt, pont abban az időben, amikor az Ajkanesia harmincipsziloni darázs is repkedett a területen. Az Ajkaceratops feltehetően négy lábon járó, növényevő dinoszaurusz volt, papagájcsőrszerű állkapoccsal. Csoportjának, a galléros vagy tülkös Ceratopsia dinoszauruszoknak az egyik legkisebb tagja lehetett, testhossza alig érte el az egy métert. Ajka közelében, az iharkúti bauxitbányában találták meg. Ez a lelőhely rendkívül gazdag késő kréta kori gerinces maradványokban, és Magyarországon az első, és eddig azegyetlen ceratopsia maradvány, amit valaha találtak. Ősi Attila ajkai származású geológus és paleontológus vezetésével fedezték fel az Ajkaceratops kozmai maradványait az iharkúti bauxitbányában, szülővárosa és Kozma Károly az ajkai kőszénbányák nyugalmazott geológusa tiszteletére nevezte el, ezzel világszinten is ismertté téve a magyarországi dinoszaurusz kutatást.
120 éves gőzgépek
Az aknaszállító gépházban 1903-ban 2 Schlick gyártmányú gőzgépet helyeztek üzembe. Ezek közül a nagyobb a függőleges aknában a kasok mozgatására, a másik segítségével pedig a völgyben található szénosztályozóhoz juttatták el a szenet. A gépek az akna bezárásáig 1959-ig folyamatosan működtek, és ezt követően eredeti állapotukban az országban egyedülálló látványosságként, mint a múzeum legértékesebb műtárgyait láthatjuk.
Időszaki kiállítás
Különleges tárlatunk nem csupán a bányavilágítás fejlődését mutatja be, hanem a sötétséghez fűződő emberi félelemre és a föld alatti munka nehézségeire is rávilágít. Vajon hogyan és miért született meg a bányamanók legendája, és hogyan lehet ábrázolni a sötétséget a művészetben?
A sötétség legyőzése
a bányavilágítás története Mit használtak a bányászok a föld alatt, milyen érzés sötétben hallgatni a mélység hangjait? Vannak-e bányamanók?
A tárlat izgalmas kérdéssel indít: miért is félünk a sötétben? Ezt követően kalandos utazásra invitálja a látogatókat, bemutatva, hogyan győzte le az emberiség évezredek során a mélység sötétjét a bányákban. A kezdetleges mécsesektől és fáklyáktól a szikragépen és a Davy lámpán át egészen a biztonságosabb karbidlámpákig, akkumlátoros lámpák megjelenéséig követhetjük nyomon a fényforrások lenyűgöző evolúcióját. A rövid, informatív leírások révén mindenki könnyedén elmélyedhet a bányászat történetének ezen kulcsfontosságú fejezetében. Az igazán emlékezetes élményt nyújtó elemek közé tartozik egy viszonylag szűk, sötét box, amelybe belépve a látogatók maguk is megtapasztalhatják, milyen érzés lehet egy szűk, sötét térben tartózkodni.
Múzeumpedagógiai foglalkozások
Ajka 85 millió éve jó hely
Az őslények egykori lakóhelyét ismerhetik meg a résztvevők, miközben ismereteket szereznek az Ajkaceratops dinoszauruszról, a dinóexpedíciókról, az ásatásokról. Megnézhetik a parányi ősrovarokat mikroszkóp segítségével, paleontológusként kereshetnek dinócsontokat, és láthatnak fluoreszkáló ásványokat is. A programot bővebb természettudományi ismeretekkel felnőttek számára is kidolgoztuk.
Bányakaland
Milyen lehetett a föld alatt dolgozni? Bányászként dolgozó tárlatvezetőink saját élményeiket osztják meg az érdeklődőkkel. Kipróbálhatnak mozgathatóvá tett bányagépeket, felfedezhetik, hogy milyen egy csillében utazni, vagy a táróban távbeszélni. Ismereteket szerezhetnek a bányavilágítás történetéről. A gépészet iránt komolyan érdeklődők a bányagépek működéséről szerezhetnek ismereteket és láthatják az egyedülálló Schlick ikerdugattyús gőzgépet.
Szabaduló szoba
Eredeti, extrém környezetben nyomozhatsz az eltűnt bányamérnök után. A bent maradtak feladata, hogy a bányászok megmeneküljenek a bányaszerencsétlenség elől. Innen nem szabadulsz ki egykönnyen! Kell logikai érzék, csavaros észjárás és
bátorság, hogy ne félj pókoktól, a nedvességtől. Csak márciustól – szeptemberig.
